Magyarország szálláshelyek katalógusa több mint 250 településsel, magyarországi városok, régiók,magyarországi szállodák, apartmanok, villák.

Ráday-katély (Pécel)

Megjelenítette: 26/07/2010

A Ráday-katély Pécelen, Pest megyében található.A kastély építése Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége Kajali Klára hozományaként a péceli uradalom birtokosa lett, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát, amelyet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővített. A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart (párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló), valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik.
A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat valamint az orvostudomány allegóriája látható.

A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules 12 tettének történetét ábrázolják.

A kastély 1825. március 30.-án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30.-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Kb. 12 ezer kötetet gyűjtött, amelyek az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálják. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni.
Ezért a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került vétel útján 1861-ben, és ott épségben megőrizték védett gyűjteményként. A második világháború után Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között felújították, majd 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása.