Vasi Múzeumfalu (Szombathely)
Megjelenítette: 26/07/2010
Az itt felállított falusi házak Vas megye egész területének népi építészetét reprezentálják. Az eredeti helyszín állapotának megfelelően az épületek részben utcarendben állnak, részben szerként elkülönülten.
Legjelentősebb épületei közé tartozik a XVIII. század eleji monaszecsődi fa harangláb, a helyi kőből való XIX. cáki kovácsműhely, az 1792-ben épült füstöskonyhás, fakéményes pornóapáti német ház, a tömésfalú, téglaoromzatú, 1883-ban emelt nemesládonyi tornácos kisnemesi ház. Vas megye népi építészetét és falusi életmódját mutatják be a XVIII. századtól a XX. század elejéig. Ma már 27 községből származó 37 áttelepített és berendezett épület-építmény látható: a házak mellett folyamatos a szőlőhegyi pincesor és egy etnobotanikai kert kialakítása, a tervekben iskola, kocsma és újabb porták szerepelnek. A múzeumfalu tizenegy lakóházból és udvari építményeiből, egy alulcsapós vízimalomból, egy haranglábból és egy kovácsműhelyből áll. A házak és a gazdasági épületek egy kiteresedő utcasor telkein helyezkednek el. A Vas megye különböző kistájairól való épületek és berendezéseik a hagyományos vidéki életformát (szegény-, közép-, jómódú paraszti és kisnemesi) mutatják be. A magyarlakta területek mellett képet adnak a horvát, a német és a szlovén nemzetiségű falvak népi kultúrájáról is. Az épületszerkezetek hűen tükrözik a középkori gyökerű nyugat-dunántúli faházak (boronafalú és talpas-vázas) helyi változatait, újkori fejlődési fokozatait, a füstösháztól a füstöskonyhás épületeken át a kaminkéményes, melegkonyhás lakásokig.
Mellettük helyet kaptak a szilárd (föld, tégla, kő) falú, szabadkéménnyel rendelkező, központi bejáratú házak is. A múzeum egyre gyakrabban helyszíne különféle vásároknak, programoknak. Ma már nagyon népszerűek ezek a rendezvények, különösen a Szent György-napi és a Szent Márton-napi népművészeti vásárok.
A skanzent 1967-ben alapították, 1973-ban nyitották meg, de létesítésének ötletét Zalai Tóth János, a vasi népi építészet kutatója már 1939-ben felvetette.
Megvalósítása Bárdosi János nevéhez fűződik.
Fotógaléria
Kattintson ide a Slideshow megtekintéséhez. Bármelyik képre kattintva elindul a slideshow.
