| Hunport © 2005 |  mp3 player
| hozzáadás a kedvecnekhez |
elérhetőség | site map |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
    |
|
Ma 2012. 2. 5, vasárnap, Ágota napja van. Holnap Dóra napja lesz.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Harkányi Gyógyfürdő
|
 Harkány Magyarország, valamint Baranya megye déli részén található, 8 km-re a horvát határtól. Neve feltehetően Töhötöm fia, Horka (Harka) nevéből ered, amelyet 1323-ban említ először írásos emlék, Nagh Harkan néven.
Harkány város lakónépessége 1998. évben 3.345 fő volt, 2003-ban 3588 fő de vonzáskörzete és a több, mint 3.000 üdülőegységben tartózkodó vendégek révén átlagosan napi 20-25 ezer emberről kell gondoskodnia (novembertől áprilisig 15-20 ezer, májustól októberig 25-30 ezer emberről). Harkány közigazgatási területe 2.568,6 ha, ebből belterület 426,6 ha, mely 51,8 ha üdülőterületet is magában foglal, erdőterülete 333,6 ha. 1977-ben Harkányhoz csatolták Terehegy kistelepülést, ugyanebben az évben nagyközségi rangot is kapott. Közigazgatási központ lett 7 társközséggel: Ipacsfa, Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Márfa, Rádfalva, Diósviszló. A Harkányi Gyógy-és Strandfürdő közel 200 éves múltra tekinthet vissza. 1823 óta vannak írásos emlékeink a Harkányi gyógyvíz jótéteményeiről.  Harkányfürdőt kitűnő természeti adottságainak, a víz gyógyhatásának és pompás környezetének köszönhetően, hosszú ideje csak a "Reumások Mekkája"-ként emlegetik. 1824-ben a Batthyány-család kezdte meg a fürdő kiépítését, amely ma már több mint egy millió vendéget fogad évente. Magától értetődően Harkány nem csak a mozgásszervi-, emésztőrendszeri -, és bőrproblémákkal érkezőket, hanem a vizes szórakozás-kikapcsolódás híveit is várja, minden korosztályt minden évszakban. Vendégeinket a 13,5 hektáros ősparkban 7.600 m2 vízfelület, 5.000 m2 fedett pihenőterület, 3 gyógy és 5 strandmedence, látványfürdő (2 jacuzzi, 2 pezsgőmedence, 2 szauna, 2 gőzkabin ) várja. A mozgásszervi, izületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetőkel egy-egy harkányi kúra során. Bőrgyógyászaink kiváló eredményeket értek el a pikkely-sömör (psoriasis) kezelése során a harkányi gyógyvízzel. Nem állítjuk, hogy erre egyedül egy harkányi fürdőkúra alkalmas, hiszen a világon Harkányon kívül még két olyan hely van, melyet reménykedve kereshetnek fel a pikkelysömörben szenvedők. Ezek közül Európához legközelebb a Holt-tenger van. |
Hévízi Gyógyfürdő |
 Hévíz története
A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Renkívül jelentos eredményeket hoztak a 2OO1. esztendoben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középso újkokortól kezdodoen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelozo karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentosebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületu római korridoros villa, amely központi futéssel is rendelkezett. Hévíz város vezetése az épület maradványainak múzeális bemutatását tervezi, az elokerült tárgyak egy részével együtt. A késo császárkorból való az egregyi '' római sír '', továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárko. Az említett leletek alapján feltételezheto, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezo vonzotta ide. Emellett ipari célokra kender, len, bormunkákra - használták a tó vizét.  Hogyan keletkezett a Hévízi-tó?A választ a régmúlt idokben, a földtörténet több millió éves múltjában kell keresnünk. A földtörténeti középkor elején, a triász idoszakban (kb. 200 millió éve) kristálytiszta tengervíz borította a környéket, a mai Dunántúli-középhegység helyét is. Ebbol a tengerbol Hévíz környékén hófehér dolomit, alárendelten mészko rakódott le. Még a Föld középkorában, a jura- és kréta-korban (kb. 180-70 millió éve) a tenger visszahúzódott a vidékrol. A mai Bakony-hegység területén a krétakor végén és a harmadidoszak elso korában, a paleocénban, trópusi környezetben bauxittelepek képzodtek, majd felszíni hatásra áthalmozódtak. Ugyanezek az erok a felszín puhább rétegeit kikezdték, helyenként lepusztították. Megkezdodött a mészkövek, dolomitok karsztosodása. A harmadidoszakban Hévíz közvetlen környékén a paleocént követo eocén, oligocén és miocén kor sem hagyott hátra rétegeket, a vidék továbbra is szárazulat maradt. A korszak utolsó idoszaka a pliocén viszont nagyon mozgalmas volt. A pliocén korszak végén, a pleisztocén elején (kb. 2-4 millió éve) a szél és a vízfolyások délnek hordták a pannon rétegek anyagának nagy részét. A vulkáni utómuködések elso jele volt a hoforrások, így az Oshévíz feltörése. A pleisztocén kor közepén a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett. Ezekben gyult össze a csapadék: kialakult a Balaton, mintegy 22 ezer évvel ezelott. Ekkor kezdodik a Hévízi-tó története is. Több bizonyíték szól amellett, hogy a Hévízi-tó thermális gyógyvize a geológiai múltban nem a mai szinten fakadt, hanem ennél jóval magasabban. A Hévízi-tó vize, mintegy 20-22 ezer éve tört fel mai helyén, a Balaton kialakulásával egy idoben. Az elotöro meleg víz eloször a Balatonba ömlött. Klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt. Az egykori tómederben az ott élo buja növényzet elhalt réseibol tozegláp keletkezett. A Hévízi-völgy lápos, tozeges, sík felszíne a tótól keletre kb. 1-1,5 km szélességben, a völgy keleti oldalán levo Dobogóig és a völgyet keletrol határoló cserszegtomaji dombvonulatig terjed. Dél felé a tozeges terület a Zala medréig húzódik, északon a Gyöngyösi csárda fölé nyúlik. A Hévízi-tó vizét geotermikus energia "melegíti". A földkéreg mélyebb rétegeibol vezetés és sugárzás révén származó ho futi át a triász és pannon korszakban keletkezett föld alatti tároló-rendszerbe zárt mélységi vizeket. A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségébol megállapították, hogy a forrás hideg erének kora - a beszivárgástól a feltörésig - 5-7 ezer évre, míg a meleg vizu forrásé 10-12 ezer évre teheto. A felszínrol a mélybe kerülo vizek meglehetosen nagy területrol, a Bakonyból, a Keszthelyi-hegységbol és a Zalai-dombvidékrol gyulnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe (pannon réteg) hatol - ez a karsztvíz zóna - és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó "keverobarlangjába". A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegekbe, ahol erosen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kozeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe. Ha a Hévízi-tó felszínét figyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. |
| ©2005 Copyright Hunport | site by smpa |